Persze, tudom, minden várandósság más, de ennyire???
Szerencsére a rókafogást egész jól megúsztam a gyerkcöknél, néha jött csak egy-egy. Marcinál volt émelygés délután hazafelé a buszon, de a többieknél az sem. Most is émelygek, és rájöttem, hogy ha eszek, akkor elmúlik. Igenám, de mit kíván a pindur? Kruplit burgonyával :D Most komolyan, szinte semmi más nem esik jól... De így mekkora leszek - amúgy sem apró termetemből - a szülésre? Viszont a kölkök jól járnak, szinte minden nap főzök (azért eddig ez nem volt jellemző...) Igaz mindig valami krumplisat, vagy burgonyásat :D, és eddig sikerült mindig mást :D
És az milyen már, hogy drága Viktorom pékségben dolgozik, nekem meg nem esnek jól a péksütik :( Persze tudom, ez is változni fog a 3. hónap után, eddig így volt. Manónál pl. nem tudtam semmi! tejterméket (de még a vajat sem) megenni...
A másik aranyos dolog, hogy első reakcióra mindenki megdöbben, de aztán látják, hogy mi örülünk és onnantól elfogadják. Sztem a három gyerek után már mindenki alapból elkönyvelt minket őrültnek, így már ez nem oszt, nem szoroz :D Mondjuk az érdekes, hogy többen kérdezték, megtartjuk-e, na most őszintén, ha nem így lenne, akkor nem hiszem, hogy bejelenteném, a HÍRT, hanem szép csöndben, megoldanánk... Tuti nem verném nagydobra, hogy babát várok, de mégsem...
1 megjegyzés:
Ó, micsoda jó hír! :) Gratulálok a Pocaklakótokhoz! :) Szerintem ti szuper jó kis család vagytok, jó helye lesz a negyedik gyerkőcnek is! :)
Megjegyzés küldése