Dokibánál jártam megint. Jól kiszámolta, hogy bár ma még 34 hetes vagyok, de holnapután (sztem holnap :)) már 35, ezért jövő hét csütörtökre már nst-re kaptam időpontot. hogymivan?????
Egész héten azon gondolkoztam, hogy miként fogalmazzam meg azt, hogy nagyon szeretem a pocakomat! Talán így, egyszerűen: nagyon szeretem a pocakomat! Néha nehéz meg húz és feszít és Júlia kidugja (kissé fájdalmasan) a térdét-könyökét, de ezek ellenére vagyis ezek mellett szó szerint tetszik nekem a hasam. Konkrétan a formája is, szeretek tükörbe nézni. Nem vagyok kis termetű, soha nem is voltam, de ez sem zavar :) Ilyeneken gondolkozom egy ideje, és még azon is, hogy ettől függetlenül nincs bennem sem az az érzés, hogy mikor születik már meg, sem az, hogy addig jó, amíg bent van :D Élvezem amíg van, utána meg élvezni fogom, hogy könnyebben mozgok :) (őszintén szólva azt sem érzem, hogy jajj, soha többet nem leszek várandós, most kell élvezni... pedig a harmadik után azt mondtam nem lesz több, ha most kérdezik, akkor azt mondom, hogy inkább nem mondok semmit :D)
2010. február 23., kedd
2010. február 17., szerda
ellenanyag-híradó
Megkaptam az eredményt és hálistennek nem változtak az értékek!!! Ez számomra nagyon pozitív :) Főleg az osz miatt :D
Kíváncsi vagyok tényleg azt jelenti-e ez, hogy Júliánk Rh negatív lesz. Ennek is nagyon örülnék, mert akkor nem kell anti-D után rohangálni szülés után és Csepp sem sárgulna be valószínűleg (legalábbis az élettanin kívül, de lehet hogy azt sem, hiszen Balu sem sárgult be egyáltalán)
Most örülök, bár lesz még egy kör vérvétel, ami macerás a mászkálás miatt, de nem érdekel, sztem nem lesz változás akkor sem!
Kíváncsi vagyok tényleg azt jelenti-e ez, hogy Júliánk Rh negatív lesz. Ennek is nagyon örülnék, mert akkor nem kell anti-D után rohangálni szülés után és Csepp sem sárgulna be valószínűleg (legalábbis az élettanin kívül, de lehet hogy azt sem, hiszen Balu sem sárgult be egyáltalán)
Most örülök, bár lesz még egy kör vérvétel, ami macerás a mászkálás miatt, de nem érdekel, sztem nem lesz változás akkor sem!
2010. február 12., péntek
sulidilemma
Marci áprilisban tölti a 6. életévét. Maradhatna még egy évet oviban, DE a kis drága már szeptember óta úgy jár be csak nagy nehezen, hogy ez kell ahhoz, hogy iskolás lehessen. Nem szereti az ovit túlzottan, viszont jóval kevesebbet beteg, mert tudja, hogy ha sokat hiányzik, akkor nem mehet suliba. Attól is félek, hogy mivel a csoportból majdnem mindenki elballag, így másik csoportba kerülne, ami nem biztos, hogy tetszene neki (majd még megkérdezem, hogy melyik lenne ez a csoport, mert van egy-kettő, ahova én sem örülnék, ha odakerülne). A dilemma része két felé osztódik
- vannak "hiányosságai", amik pótolhatóak a köv 8 hónap alatt simán, csak itthon nehéz, viszont az ovónénik szerencsére ebben tudnak és fognak is segíteni. De ha mégsem sikerül behozni, akkor a suliban az elég komoly hátrány lehet. Konkrétan az egyik gond, az irányok, nem is annyira a jobb-bal, bár a tegnapi iskolaérettségi vizsgálaton összekeverte, de mondta is a pszichonéni, hogy utána legalább kitartott a rossz mellett és kategorikusan a jobb helyett balt mutatott és fordítva :D Tehát érdekesen nézi a világot, mert rajzolni nagyrész alulról fölfelé rajzol (embert pl, de ma a számokat is alulról kezdte) és ha lát egy számot, mondjuk 30, akkor azt kérdezi, hogy a nulla és a 3-as az mennyi?! Nem nagyon tudom még, hogy ezt miként lehet fejleszteni, de igyekeszem utánanézni.
- az iskola maga... Kinéztünk egy sulit, itt a kerületben. Amiért ezt "választottuk" az a sportolási lehetőségek tömkelege. A többi kerületi (pláne a körzetes) sulihoz képest sokkal nagyobb a választási lehetősége, és azt már felismertük, hogy Neki kifejezetten jó lenne, ha sportolhatna! Persze később még dönthet másképp, de most nagyon jól mozog és szeret mozogni, de nem szeretnénk ha versenyszerűen űzne bármit is. Ez a suli erre pont jó és ezért nem kacsingattunk egy pillanyatnyi fellángolás után a KSI felé többet. A negatívuma a sulinak, az a távolság. Két busszal lehet oda jutni, amiből az egyik csúcsidőben 15 percenként jár. Ráadásul egyik sem érinti az ovit, ahova B továbbra is járni fog. És azért egy picibabával+2 sráccal elbumlizni 2 busszal a suliba, majd onnan másik két busszal elvinni B-t az oviba, hááát. Majd ugyanezt hazafelé... Milyen mázli, hogy Daniella már ilyen nagylány, hogy egyedül közlekedik a sulijába, sajnos az is teljesen ellenkező irány. A másik lehetőség amúgy az Ő sulija lenne, az a körzetes. Sokan dícsérik, nem is annyira gáz (tegnap a nev-tan-ban két anyuka pont arról beszélt, hogy Ők meg oda szeretnék vinni a gyerkőceiket) DE nem a Marcinak való. Nem csak a sport miatt, hanem egyéb dolgokból is ezt érzem.:S
Nem könnyű döntés, sok múlik rajta, most már tudom! Szegény Daniella ebben is jó tanárunk!
- vannak "hiányosságai", amik pótolhatóak a köv 8 hónap alatt simán, csak itthon nehéz, viszont az ovónénik szerencsére ebben tudnak és fognak is segíteni. De ha mégsem sikerül behozni, akkor a suliban az elég komoly hátrány lehet. Konkrétan az egyik gond, az irányok, nem is annyira a jobb-bal, bár a tegnapi iskolaérettségi vizsgálaton összekeverte, de mondta is a pszichonéni, hogy utána legalább kitartott a rossz mellett és kategorikusan a jobb helyett balt mutatott és fordítva :D Tehát érdekesen nézi a világot, mert rajzolni nagyrész alulról fölfelé rajzol (embert pl, de ma a számokat is alulról kezdte) és ha lát egy számot, mondjuk 30, akkor azt kérdezi, hogy a nulla és a 3-as az mennyi?! Nem nagyon tudom még, hogy ezt miként lehet fejleszteni, de igyekeszem utánanézni.
- az iskola maga... Kinéztünk egy sulit, itt a kerületben. Amiért ezt "választottuk" az a sportolási lehetőségek tömkelege. A többi kerületi (pláne a körzetes) sulihoz képest sokkal nagyobb a választási lehetősége, és azt már felismertük, hogy Neki kifejezetten jó lenne, ha sportolhatna! Persze később még dönthet másképp, de most nagyon jól mozog és szeret mozogni, de nem szeretnénk ha versenyszerűen űzne bármit is. Ez a suli erre pont jó és ezért nem kacsingattunk egy pillanyatnyi fellángolás után a KSI felé többet. A negatívuma a sulinak, az a távolság. Két busszal lehet oda jutni, amiből az egyik csúcsidőben 15 percenként jár. Ráadásul egyik sem érinti az ovit, ahova B továbbra is járni fog. És azért egy picibabával+2 sráccal elbumlizni 2 busszal a suliba, majd onnan másik két busszal elvinni B-t az oviba, hááát. Majd ugyanezt hazafelé... Milyen mázli, hogy Daniella már ilyen nagylány, hogy egyedül közlekedik a sulijába, sajnos az is teljesen ellenkező irány. A másik lehetőség amúgy az Ő sulija lenne, az a körzetes. Sokan dícsérik, nem is annyira gáz (tegnap a nev-tan-ban két anyuka pont arról beszélt, hogy Ők meg oda szeretnék vinni a gyerkőceiket) DE nem a Marcinak való. Nem csak a sport miatt, hanem egyéb dolgokból is ezt érzem.:S
Nem könnyű döntés, sok múlik rajta, most már tudom! Szegény Daniella ebben is jó tanárunk!
2010. február 3., szerda
beszámoló+néhány kép :)
Ma voltam az Istenhegyi Géndiagnosztikán Macska barátnőmnek köszönhetően :)))) Csepp nagyon jól van a pocakban, mindene rendben van, tudom már mit kell figyelni ha nő az ellenanyag! (magzatvíz mennyisége, méhlepény vastagsága, ödéma a szívburokban, vérszegénységre utaló jelek)
Dokinéni elszólta magát, utána meg már rá is kérdeztem, hogy biztos-e, így már tuti, hogy jó volt a megérzésünk :D
Egy tegnapi pocakkép: (fejemet ne nézzétek :P)
És egy portré:
Na jó még egy aranyos kép :) Ezt csinálja akkor is, ha nem fényképezzük ;)
Dokinéni elszólta magát, utána meg már rá is kérdeztem, hogy biztos-e, így már tuti, hogy jó volt a megérzésünk :D
Egy tegnapi pocakkép: (fejemet ne nézzétek :P)
És egy portré:
Na jó még egy aranyos kép :) Ezt csinálja akkor is, ha nem fényképezzük ;)
Feliratkozás:
Bejegyzések (Atom)


