"röpke"

Szép volt! A negatívumokat gyorsan elfelejtjük remélem (öcsém, jó gyerekhez méltóan [22 éves] pont ünnepre lázasodott be, én ríttam egy sort V h...e főnökei miatt, sós süti nem készült :)) Megmarad az együtt töltött ünnep szépsége, a gyerekek öröme! Még annak is örültek, hogy Ők díszíthették a fát (én szerettem volna ezt is a csoda kategóriában hagyni, de Marci nagyon kérte, hogy Ő díszíthesse). Az ajándékok, amik azóta is használatban vannak, nem csak 20 percig tartott az újdonság varázsa . Persze a jenga azóta volt már istálló is, de nem tartom ezt rossznak, hogy sima, színtelen fakockák esetén is működik a fantáziájuk. A két nap alatt több tv-t néztek, mint egész évben, így lett új kedvenc film: a kutyák és macskák. Asszem meg kell szereznünk :D Nagyon jó volt, hogy itt voltak anyuék! Mosolyogtam magamban, hogy tulképpen az egész időt a konyhában töltöttem, de ez nem zavart, nem hamupipőkésnek éltem meg, hanem végre tudtunk anyuval sokat beszélgetni és még a csemek is le voltak kötve Papi által ;) Örülök, hogy megint együtt lehettünk és egy picit visszaadhattam abból amit mi kaptunk az évek során, még ha nem is kapott egy felnőtt sem fizikai ajándékot. (Na jó, mi kaptunk egy teafőzőt [de már régebbi vásárlás volt], mert a mienket sikeresen eldugítottam vízkőtelenítés címén, lehet gyakrabban kellett volna ecetezni....)
Vicces jelenet volt, még Viktornak sem meséltem, amikor Marci másnap reggel kérdezte, hogy megnézheti-e hogy hoztak-e ajándékot az angyalkák. Mire én, hát tegnap este az mi volt? Azt mondta erre, hogy azt a Mamiék hozták.... :D Nem volt egyszerű megmagyarázni, hogy azt is az angyalkák hozták, csak mivel aznap reggel apa még nem volt itthon, ezért elraktuk, hogy Ő is láthassa! Asszem jövőre már nem lehet meggyőzni Marcit... :S

Pocakság:
Lassan betöltöm a 27. hetet és hihetetlen módon kezdem érezni a súlyát a pocaknak. kb 3 hete kezdett néha keményedni, ez is szokatlan ill már elfelejtett kategória, meg az éjszakai nem jól alvás is. Ilyenekre nem emlészem, vagy nem is volt :D Csepp igen aktív, szeret ficánkolni én meg szeretem ahogy ficánkol. Amikor épp "elfelejtkeznék Róla" akkor gyorsan elkezd pörögni, jelzve, hogy Ő is van! Többször tapasztaltam, hogy a pocakom nevetést vált ki másokból :D konkrétan többen eljátszották, hogy meglátva elröhögték magukat :D. Amúgy sokan mondják, hogy nagy a pocim, és ez igaz is, innen nézve is nagy. Fiúk nem nagyon foglalkoztak vele eddig, de mostanában Balu csak úgy jövet-menet rányom egy puszit, vagy megsimogata-odabújik a "kistesóhoz" (sőt, csak a pocakot puszilgatja, én már nem is kapok :). Marcit kevésbé érdekli. Mondjuk az aranyos volt amikor beszólt, hogy: Anya, nagy a hasad, nem kicsi, NAGY! :D:D:D

Más:
Remélem mostmár csak alig egy hónapot kell kibekkelnünk és V abbafejezi ezt a trágya munkát :( Januári beosztása szerint ugyanis 24-ezik pl. 1.-én és 3.-án. De van olyan finomság is, hogy 24.-én 24 óra, 25. 26. és 28. 29.-én 16 óra! Nooormálisak ezek???? Még ha nincs is itthon 3 gyerek (mondjuk akkor már valszeg oviban lesznek, de ha épp nem, akkor nem nagyon tud pihenni...) Hazaér reggel 8-ra és 15 órára mehet vissza... Na mindegy, túléljük, (remélem Ő is)!